Árpád-kori templom a hatvani kastély alatt

 Egy Árpád-kori épület, valószínűleg templom maradványait azonosították a Nemzeti Örökségvédelmi Központ szakemberei a Grassalkovich-kastély pincéjében.

„A falsarokra tavaly bukkantak rá a régész szakembereink az épület középső szárnya alatt. Hamarosan folytatódik a feltárás, igaz, a kastély alapfalainak közelsége miatt óvatosnak kell lennünk, így azok közvetlen közelében kutatóárkokat sem húzhatunk. Nagy szerencsére az eddigi jelek alapján a hajdani épület tájolása általában a szakrális épületekre jellemző kelet-nyugati, ami egyben azt jelenti, hogy a maradványok nagy része a hasonlóan tájolt pincefolyosó alatt lehet” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Dr. Csornay Boldizsár, a Nemzeti Örökségvédelmi Központ vezetője, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese. Hozzátette: valószínűnek tartják, hogy az épület egy Árpád-kori templom maradványai lehetnek a kastély alatt. A mostani ásatások igazi tudományos újdonsága, hogy kiderült, még ezek az épített elemek sem a legkorábbi leletek itt, hisz egy még korábbi, talán honfoglalás-kori épület falait vágták át.

A kutatásra a Grassalkovich-kastély teljes felújítása keretében kerül sor, az épületben alakítják ki ugyanis a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati Múzeumot. A több mint 3,1 milliárdos beruházás jövő tavaszra lesz készen, a Kárpát-medence állatvilágát, a vadászírók tevékenységét, a vadászati eszközöket egyaránt bemutató létesítmény a Magyar Természettudományi Múzeum kezelésében fog működni.

A ma látható hatvani kastélyépület a 18. század dereka után született meg, akkor alakították ki tömbjét, s a középső szárnyát egy néhány évtizeddel korábbi fogadó falainak felhasználásával építették. A terület azonban korábban is beépített volt, hiszen – bár sok nyoma nem maradt – a török korban vár állt a helyén, amelynek külső erődítéseit a kastélykertben remélik megtalálni a szakemberek a felújítás hátralévő egy esztendejében. Ám a vár is korábbi épületekből születhetett: erre utalnak a kastély pincéjében feltárt falak.
„Egyelőre nem tudunk sokat a templomról. Lehetett akár egy udvarházhoz tartozó épület is, ám az sem kizárt, hogy az egykori hatvani középkori prépostság maradványaira bukkantunk” - tette hozzá Jankovics Norbert, a NÖK ásatásvezető régésze. „Ugyan csak a kisebb részét kutattuk meg, ám két hozzá tartozó sírt már feltártunk: az egyikben egy idősebb nő, a másikban egy fiatal gyermek földi maradványai voltak. Kilétüket homály fedi, minthogy a korai Árpád-korra jellemző módon mellékleteket nem találtunk, azonban minden bizonnyal fontos személyek lehettek a sírok központi elhelyezkedése alapján.”

A hatvani premontrei prépostságot valószínűleg a 12. században alapították, azonban erről nem maradtak fenn részletes források, csupán valószínűsíthetjük, hogy Simon bán volt az alapító, a templomát pedig Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelték fel, aminek fontosságát mutatja, hogy a rend mai magyarországi székhelye, Csorna a hatvani anyaintézmény filiája volt. A középkori prépostság elpusztult, azonban az 1980-as években, a városháza területének feltárásakor olyan maradványokra bukkantak, amelyek Kozák Károly régész szerint azt bizonyították, hogy ott álltak a rend épületei. A hatvani városháza és a kastély alig több mint száz méterre áll egymástól, így a mostani kutatás jelentősen átírhatja a város középkori topográfiáját.

„Izgalmas feltárásnak ígérkezik, az azonban biztos, hogy a pincében lévő falmaradványokat nem tudjuk bemutatni a látogatóknak” - jelentette ki Csornay Boldizsár. „Az eddig feltárt maradványok roppant sérülékenyek, így azokat visszatemetjük majd, s legfeljebb a padló mintázatában mutatjuk be a körvonalaikat.”
(Forrás:muemlekem.hu)